Azt hiszem ez már csak így lesz. Ha Pünkösd, akkor Csíksomlyó, ha Csíksomlyó akkor több százezer ember a domboldalban. Hogy jó-e ez és kinek?
Ha a konkrétabbik felét nézzük, vagyis az anyagiakat akkor egyértelműen jó. A sok vendég nemcsak imádkozik, hanem valahol valamit eszik is, alszik is, eladunk nekik mindenféle szuvenyíreket, röviden tejel Hargita megye népének. Legyen egy nap bár így is, hiszen ránk fér. Országos viszonylatban nálunk a legalacsonyabbak a bérek.
A lelki oldala már összetettebb, mivel piros-fehér csíkos zászlólengető 40 kilós magyar vitéztől elkezdve, naftalinszagú nagymamákik mindenki megtalálható, nehéz lenne a sok különböző ember lelki világát ecsetelni, ezért csak magamról írok.
Én hívő embernek tartom magam, hiszek Istenben, Jézusban és a tanításában, a Bibliában, de sehol sem találkoztam benne olyan mondattal, hogy imádjátok édesanyámat, vagy, hogy szóljatok neki, hogy intézkedjen az Istennél. Ezért Csíksomlyó nekem, vallási szempontból nem jelent semmit. Isten képes csodát tenni, de szerintem egy szobor nem. Tisztelem viszont azokat a székelyeket, akik annak idején harcoltak a hitük megmaradásáért.
Nagy dolognak tűnik gyalog elmenni Csíksomlyóra, de szerintem csak egy fizikai próbatétel. Két nap gyaloglás és kész. A nagy dolog az, ha nap mint-nap megpróbálsz hit szerint élni, szeretet sugározni a körülötted lévőknek, még akkor is, ha nem értékeli senki erőfeszítéseidet ilyen téren, akkor is, ha a körülötted lévők nem ezt teszik. Elmehetsz gyalog Pestig is megállás nélkül énekelve az „Ékes virágszálat”, ha benned nincs igaz hit csak egy séta az egész nem több. Éppen ezért nem voltam és nem is fogok búcsúra járni, hiszen Istennel ennélkül is találkozhatok, ha akarok. Még egy fontos dolog: Isten nem csak „függőlegesen”, hanem „vízszintesen” is létezik. Például, ha valakit becsapsz, vagy megbántasz és nem kérsz tőle bocsánatot, nem rendezed le vele szemtől-szembe (vízszintesen) a dolgaidat, a kis szobácskádban (függőlegesen) az égre tekintve, sípoló hangon mondhatod az imáidat, szerintem nem sokat ér. Másik példa: mit ér annak a néninek a búcsú, aki Csíksomlyóról hazatérve ugyanúgy ócskáskodik, pletykálja a szomszédját, nem próbál meg nemesebben, szeretetben élni.
Mit írhatnék még. Nincs trófeaként kitéve a falvédőmre a Mária kitűzőjelvény, helyette van viszont egy láthatatlan kitűző bennem, amelyen azt írja: próbálj meg ma jobb lenni, mint amilyen tegnap voltál.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Perlah (törölt) 2008.05.21. 23:21:53
Azt válaszolta szelíden:
"A víz se folyik egyformán sose"
Elolvastam az írásodat, behúztam a nyakam, és kíváncsian várom a következő bejegyzésedet.
Üdvözlettel
Perlah
D. Endre 2008.10.03. 13:29:52
A mindennapi elettel kapcsolatban: sajnos kell a vallas ahhoz, hogy az embereket jora kenyszeritse, es a pokollal ijesztegesse. Szep lenne, ha mindenki sajat maga torvenyei szerint jo tudna lenni a masikkal szemben. Aki jo ember, annak nem kell az elrettento predikacio... Tudod, a belson van a lenyeg... :)